Kirándulási lehetősségek, túraútvonalak:
A Királyréti tanösvény a Börzsöny szívében húzódik. A kilenc állomásból álló útvonalon megismerkedhet az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével.
A tanösvény szabadon látogatható és a Hiúz Háztól (Erdei Iskola és Látogatóközpont Királyréten) indul. A tájékozódást irányjelző nyilak és fatörzsre festett jelek segítik.
Tanösvény jele: T
Útvonal hossza: 2,9 km
Bejáráshoz szükséges idő: kb. 1,5 óra
A tanösvény elérhető a DUNA-IPOLY MOBILAPPLIKÁCIÓBAN is!
Állomások:
A 350 méter magas Várhegyen áll a 20 méter magas, háromszög alapú, csonka gúla formájú, faszerkezetes Várhegy-kilátó. A faszerkezet fenyő, illetve tölgy felhasználásával készült, a kilátószint padlózata a betonozás alapszintjéhez képest 15 méterre emelkedik.
A Várhegy-kilátó háromszintes, az első és a második emeleten megpihenhetünk a kihelyezett padokon, míg a harmadik emelet körpanorámával vár bennünket. Páratlan kilátás tárul a szemünk elé. Látható innen a Sas-hegy, a Só-hegy, a Kő-hegy, a Kopasz-hegy, a Nagy-Inóc, a Nagy Hideg-hegy, a Csóványos, a Karancs, jó időben, hidegfront után pedig a Dobsináig is ellátni.
Három turistajelzés – piros, zöld és sárga háromszög – is vezet a Várhegy-kilátó lábához, mindhárom Királyrétről indul. A távolság kb. 1,5 km, a szintemelkedés pedig 90 m. Nagyjából fél órás sétával kényelmesen fel lehet érni. Terep babakocsival a sárga háromszög jelzésen érdemes elindulni. Mivel az utak erdei utak, földesek, esős időben sarasak. Minden esetben célszerű az időjárás és útviszonyoknak megfelelően öltözni.
Királyrétről a Cseresznyefa parkoló 3,6 km, a Taxi-rét 9,6 km, Nagy-Hideg-hegy 12,7 kilométeres erdészeti és túra útvonal érintésével, vagy Kóspallag irányából a Kisinóci turistaház felől 6,9 km az Országos Kéktúra kék jelzésű turistaúton érhetők el legkönnyebben. Mindkét szakasz igen meredek, ezért csak felkészültebb túrázóknak ajánlott. Ezen kívül további négy-öt irányból lehet megmászni a Nagy-Hideg-hegy meredek csúcsát.
A Csóványos-hegy a Börzsöny legmagasabb hegye, 938 méteres magasságával a 20. legmagasabb hegycsúcs Magyarországon. A csúcsra négy irányból vezet turistaút, amelyeket évente több ezer kiránduló választ azért, hogy a körpanorámában gyönyörködjön. A túra igen fárasztó, és hosszadalmas, a szintkülönbség pedig elég nagy (783 méter), ezért a Csóványos azok számára kiváló úti cél, akik túrázáshoz szoktak.
A hegy tetejéről kedvező látási viszonyok mellett a Magas-Tátra is látható, ezért a természetfotósok számára is ideális célpont minden évszakban. Az Országos Kéktúra útvonala is erre halad, a jelzéseket követve nem lehet eltévedni a környéken.
CSÓVÁNYOSI-KILÁTÓ – KILÁTÓ A CSÓVÁNYOS TETEJÉN
A Csóványos csúcsán 1978-ban egy közel 23 méter magas geodéziai mérőtornyot emeltek, amelyre vasbeton létrákon mászhattak fel a turisták. Az Ipoly Erdő Zrt. megcélozta a torony kilátóvá alakítását, amely meg is valósult, 2014 októbere óta 938 méter magasan egy vörösfenyővel borított építmény várja azokat a kirándulókat, akik a 133 lépcsőfokot megmászva a legfelső teraszról csodálnák meg a panorámát. A terasz a kilátó bejáratától 22,5 méterrel van magasabban.
A Csóványosi-kilátó felkeresése családok, és baráti társaságok számára kiváló szabadidős program, de csapatépítő tréningekhez is alkalmas a 10 km-es táv, és a 3 órás út.
Törökmezői tanösvény
Tartalmas időtöltés a dél-börzsönyi erdők és rétek világában
Mit érdemes tudni a tanösvény bejárásához?
Az útvonal jelzése: zöld T
Az útvonal hossza: 6,5 km
A bejárás időtartama: 3 óra
Egyéb praktikus információk: Az útvonal télen-nyáron járható. A Hegyes-tetői szakasz meredek, nedves időben csúszós. Túracipő használata ajánlott. A tanösvény szakaszonként is bejárható. Aki a teljes útvonal bejárásához szükségesnél kevesebb időt tud eltölteni a környéken, a túra több pontjáról elérheti a tanösvénnyel párhuzamosan futó Panorámautat, amelyen visszatérhet a kiindulóponthoz. A fáradalmak kipihenésére az útvonal mentén több pihenőhely áll rendelkezésre. Ha segítségre van szüksége, küldjön sms-t az erdésznek: +36/20/468-7071.
Mit láthatunk a tanösvényen?
A Törökmező és a Hegyes-tető között húzódó tanösvény a dél-börzsönyi erdők és rétek világát, természeti és kultúrtörténeti érdekességeit, értékeit mutatja be.
Ha végigjárjuk az útvonalat,
-megtudhatjuk, hogy milyen virágok pompáznak a Törökmezőn;
-bepillantást nyerhetünk egy odútelep életébe és a madárvédők tevékenységébe;
-megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között, több kilométer hosszan húzódó keskeny rét kialakulását;
-megfejthetjük a környező táj számos „beszédes" földrajzi nevének eredetét;
-a Dél-Börzsöny erdeiben találkozhatunk emlősállatokkal, akár mókussal, nyesttel, borzzal, őzzel vagy szarvassal is;
-megtudhatjuk, hogy az erdőgazdálkodó milyen beavatkozásokat végez a dél-börzsönyi táj gazdag természeti és kultúrtörténeti örökségének megőrzése érdekében;
-a Hegyes-tetőn hazánk egyik legszebb kilátótornyából (Julianus kilátó) az egyik legszebb hazai panorámában gyönyörködhetünk.
Hogy juthatunk el a tanösvényre?
-gyalogosan - Nagymarosról a kék + (3,5 km) vagy a kék sáv (4 km) turistajelzésen
-gyalogosan - Zebegényről a sárga sáv jelzésen (3,5 km)
-kerékpárral és gépkocsival - a 12. számú főút felől Kismaros után Kóspallag és Nagyirtáspuszta felé leágazó útról Törökmező felé letérve
Törökmező Kalandpark
A Törömező Kalandpark magaslati kötélpályákkal, egy 600m hosszú Tiroli csúszópályával, és mászófallal várja azokat, akik aktív pihenésre vágynak a Börzsöny szívében. A környéken állatsimogató, erdei tornapálya, röplabdapálya, és játszótér is található, ideális célpont családi kikapcsolódáshoz, és baráti pihenésekhez.
A kötélpályák között gyermekpálya, junior pálya és felnőtt pálya is van, a kalandpark használata 3 éves kortól ajánlott.
Törökmező Állatpark
Az Állatpark felkeresése minden korosztály számára remek szabadidős programot ígér, a parkban közel 50 állatfajjal, közöttük egzotikus ritkaságokkal is találkozhatunk. Az állatsimogató, és a terráriumszoba a gyerekek nagy kedvence, de emellett a tematikus ismeretterjesztő programok is sok érdekességet tartogatnak.
A park látogatása ingyenes, hétfő kivételével minden nap felkereshetjük.
A Hegyes-tető 482 méter magas csúcsán álló Julianus-kilátóból a Dunára, a Visegrádi-hegységre és a Börzsönyre is páratlan panoráma nyílik. Ennek a helynek az az érdekessége, hogy a Dunakanyart szinte teljesen be lehet látni.
Felérve a panorámát gyakorlatilag 270 fokban a Duna látványa uralja: nyugatra Szlovákia, délre Dömös és a Visegrádi-hegység, keletre Visegrád és Vác irányába láthatunk el. Előttünk magasodik a túlparti Prédikálószékről nézve a folyó felett méltóságteljesen terpeszkedő, szomszédos Szent Mihály-hegy csúcsa is.
Az Ázsiában kutató szerzetesről elnevezett, bástyára emlékeztető, kétemeletes kilátót a nagy múltú Encián Turista Egyesület építtette 1939-ben a 482 m magas Hegyes-tető legmagasabb pontjára. 2011-ben az Ipoly Erdő Zrt. felújította, azóta ismét biztonságosan látogatható. Csigalépcsője igen meredek és keskeny.
Az első emeleten egy kis fedett helyiségbe is behúzódhatunk a szél és az eső elől. Itt egy kerek asztalka csábít minket az elemózsiánk elfogyasztására, és közben tovább gyönyörködhetünk a kilátásban az ablakon keresztül; csak az ront a képen, hogy a vakolatot önjelölt grafikusok csúnyán összefirkálták. A szemközti oldalon a Salamon-torony és Visegrád fellegvárának látványa vonzza a tekintetünket, de a panoráma északról is sok szépséget tár elénk. A Börzsöny legmagasabb csúcsai mellett a Csóványos megmagasított kilátója is kivehető a távolban, ha tiszta az idő.
Megközelítés:
A helyszín Zebegényből és Nagymarosról is elérhető. Körülbelül 4 kilométer az oda vezető út. Zebegényből a "S", Nagymarosról az "Országos Kéktúra K" jelzése vezet fel a célig. Ezt a településen a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.
Köves-mezőig lehetőség van gépjárművel is közlekedni, de az út többi részét gyalogosan kb. 1 órás sétával – a kék jelzés mentén kell megtenni a kilátóig.
Nagymaros fölött, a Szent Mihály-hegy Dunára néző oldalában találhatók a Remetebarlangoknak nevezett üregcsoportok. A bejárata előtti sziklaperemről csodálatos panoráma nyílik a Dunakanyarra.
Ezek az üregek átmenetet képeznek a természetes és a mesterséges, ember vájta barlangok között. A természetes úton keletkezett kisebb barlangok mélyítését, átalakítását a római korban kezdhették el. Ekkor az üregek elé kőből rakott erődítményt is építettek. A 12. századtól bencés szerzetesek gyakorolták itt a vallásukat, akik a magányos remeteséget előnyben részesítették a kolostori élettel szemben. A Szent Mihály-hegyen 220-230 méter magasságban egy 10 barlangból álló csoport van, ebből az úgynevezett Sziklatemplomot szokták Remete-barlangként emlegetni. Ez mindössze 29 méter hosszú, szélessége és magassága egyaránt 3 méter. Itt is látszanak az emberi kéz nyomai, a főterem oldalát egyenes falúra, mennyezetét boltívesre faragták, a két oldalhajó valószínűleg teljesen mesterséges.
A Remete-barlanghoz számos legenda kapcsolódik. Az első egy bűnös szerzetesről szól, aki a dömösi monostorból menekült fel a sziklafalba vájt barlangba. Ennek a szerzetesnek volt egy szamara, melynek a hátán kétfelől lefüggő edénykékben vizet szállított nap, mint nap a remetének. Rosszindulatú emberek egyszer a szamár edénykéit telerakták levegővel felfújt béllel, s mikor a szamár a Duna partjára ment vizet meríteni, a folyóba lépve nem érezte meghúzódni a vizes edényeket tartó szíjat és így tovább ment, mint ameddig lehetett volna. A szamarat elsodorta a víz. A remetének nem volt többé mit innia, hiszen fogadalma tiltotta helyének elhagyását, így szomjan halt.
Egy másik verzió egy Dömösön élt szerzetesről szól, akinek egyszer látomása volt, amelyben a szél fúvásában hallani vélte az angyalok hárfázását. Látomása után visszavonult a Szent Mihály-hegyi barlangba és remeteként élte tovább életét.
A sötétbarna vulkáni kőzet (andezit, dácit és dácittufa) a helyszín eredetéről tanúskodik: a Szent Mihály-hegy a földtörténeti múltban a túlparti hegyvidékhez kapcsolódott, a Duna megjelenése előtt az itt emelkedő tűzhányó palástjának része volt. Aztán feltételezhetően egy hatalmas hegycsuszamlás bontotta meg ennek szerkezetét, és a jóval később erre forduló Duna a lassan kiemelkedő magaslatok közé fűrészelte be magát. A páratlan szépségű szoros éppen itt a legkeskenyebb és a legmélyebb is egyben.
Megközelítés:
A barlang a Dömösi átkelés vasúti megállóhely fölötti sziklafalon található. Nehéz megközelíteni, de a nehézségekért kárpótol a gyönyörű környezet, amit leírni nem is igazán lehet -látni kell!!!
Nagymarosról érdemes a Szamaras parkolótól indulni, idáig autóval is fel lehet jönni. Innen a sárga jelzés megy tovább a Szent Mihály-hegy felé, balra leágazik a sárga barlang jelzés, ez vezet a Remete-barlanghoz. Egész a barlangig igencsak veszélyes, csúszós, morzsalékos talajon visz az út. Az Ördög-gerincre való kijutás elég nagy küzdelem, de innen már nincs messze a barlang. Először le kell ereszkedni egy mélyedésbe – egy elhagyott kőbánya mellett – majd egy meredek, morzsalékos kaptatón érjük el a Remete-barlangot.
A túra jellege:
Közepesen hosszú túra, több, veszélyes, meredek, morzsalékos ösvénnyel. Néhány helyen meredek kaptatóval. Jól jelzett utakon. Nagyon fontos a megfelelő lábbeli, a bokát jól tartó, strapabíró, csúszásmentes talppal felszerelt, profi túrabakancs. A meredek, csúszós, görgeteges szakaszokat pedig túrabot segítségével jóval könnyebben és biztonságosabban tudjuk leküzdeni.
Vendéglátóhely, vízvételi lehetőség nincs, vigyünk magunkkal kellő mennyiségű folyadékot, a kaptatók és az árnyék hiánya miatt szükségünk lesz rá. A vizet, az elemózsiát esetleg egy felsőt, egy praktikus, jó minőségű hátizsákba a legcélszerűbb belepakolni.
1960-ban egy kilátót építettek a Kopasz-hegyen álló félig kész trianoni emlékmű felhasználásval. Az akkoriban még vaslépcsős szerkezet az évek alatt balesetveszélyessé vált, így 2014-ben elkezdték elbontani, és a trianoni emlékmű elképzelései szerint kialakítani. Ezzel egyidőben pedig elhatározták, hogy az emlékmű közelében új kilátót építenek.
Az elkészült, vörösfenyőből épült Kós Károly-kilátót 2015-ben avatták fel a a zebegényi hegyen. Az egykori Római Birodalmat védő határvolnal felépítése alapján inkább templomra hasonlító kilátót Csóka Árpád tervezte. Mivel a kilátó nevét adó Kós Károly Kolozsváron született, így a kilátó alsó részét egy székelykapuhoz hasonlóan formálták meg.
Panoráma
A kilátóról csodás látvány nyílik Zebegény háztetőire, a Dunára és a Pilisre, nagyon kedvelt célpont az idelátogató túristák körében.
Megközelítés
Az emlékmű és a kilátó csupán néhány perc sétára található a Zebegény főterétől, így akár gyerekkel is könnyen meglátogathatják azt.
A Dunakanyar magányos őrzője, a mészkőbányákkal megsebzett Naszály jellegzetes tömbje északi oldalában, a varázslatos Gyadai-réten alakították ki hazánk talán leginkább gyerek- ill. családbarát tanösvényét.
A szokásos tájékoztató táblák mellett számos élményelem is gazdagítja a minden évszakban gyönyörű táj mellett a tanösvény végigjárását. A hintahíd, óriási függőhíd, mocsáron átvezető fapallók, a kirándulóközpont hatalmas, kulturált, jól felszerelt játszótere, élménydús interaktív kiállítása méltán volt az Év Ökoturisztikai létesítménye.
A túra hossza: 6,1 km
A túra időtartama: 2,5 – 3 óra
Szintkülönbség: 200 m
A tanösvény jelzése: zöld T betű
Kiindulópont: Katalinpusztai Kirándulóközpont, Szendehelyen
A télen-nyáron, minden évszakban bejárható tanösvénynek külön-külön névre hallgató 13 állomása van, ahol megismerkedhetünk a környék erdeivel, rétjeivel, azok természeti adottságaival, védendő értékeivel és az ezeket szem előtt tartó erdő- és gyepgazdálkodással.
A nagy állomások közötti kisebb méretű táblák további érdekességeket mutatnak be. A gyermekek részére külön munkafüzetet kapható, amiben a látnivalókhoz kapcsolódó játékos és gondolkodtató feladatokat oldhatnak meg, miközben útjukon a tanösvény jelkép állata, Hangya Dani kíséri őket.
Az út fáradalmainak kipihenésére vagy csak csendes szemlélődésre, pihenésre a tanösvény mentén több pihenőhely áll rendelkezésre.
A tanösvényt kitűnően jelzett kényelmes turistautak jellemzik, kevés szintkülönbséggel. Kisgyerekekkel is könnyen végigjárható, babakocsival csak részlegesen járható. A mocsaras részeken a földbe vert fatörzseken kell átlépdelni a saras talajon, de ez egy alternatív útvonalon kikerülhető. Az út egy jelentős része nagy tisztásokon, réteken vezet keresztül árnyék nélküli részeken. Folyadékot vigyünk magunkkal, útközben kút, forrás nincs.
- Seholsziget Természetpark – Alpaka Farm
A vadaspark helye VADASPARK 2642 Nógrád, 04/57 hrsz.
A vadaspark telefonszáma+36 30 445 6414
A 286 m magas andezitkúpon álló, belső tornyos várrom Nógrád megye névadója. A 11. században kezdték építeni, a belsővárat és az öregtornyot a 15. század második felében emelték. A 17. században villámcsapás döntötte romba, helyreállítására csak 1997-ben került sor. Bár egyelőre meglehetősen romos, a Nemzeti Várprogram harmadik ütemében éppen most zajlanak a felújítási munkálatok. Addig is különleges romantikája miatt érdemes meglátogatnia annak, aki a Börzsöny keleti szélén jár.
A falu ékességét nem lehet eltéveszteni, tekintettel arra, hogy Nógrád közepén magasodik. A település központjában az Országos Kéktúrából kiágazó KL turistajelzése egyértelműen mutatja a menetirányt.
Macietetés nagykanállal
A veresegyházi medveotthon Közép-Európa eddigi egyetlen medvemenhelye kihagyhatatlan élmény nem csak a kisgyerekes családoknak. De ide látogatva nem csak ezekkel a barna óriásokkal találkozhatunk, hanem szürkefarkasokat és egy fehérfarkast is láthatunk, sőt otthonra leltek itt a legújabb jövevények is, a kis rénszarvasok.
A medveotthon kialakulása
A veresegyházi otthonba 1998-ban került 21 elkobzott medve a Mafilm gödöllői telephelyéről. Ezután a medvék gazdájukkal együtt éltek itt, aki tovább gondoskodott a filmes iparban munkanélkülivé, ezúttal fölöslegessé vált társairól, az állatos filmek egykori szereplőiről. Az eredetileg nem állatkertnek épült medveotthon végül közkívánatra 2002-ben nyitott meg, és gyorsan közkedvelt kirándulócélponttá lett. Az eltelt időben a mackók mellé farkasok is kerültek, és folyamatosan nő az állatok száma, már vannak rénszarvasok is a farmon.
A Medveotthon mindennapjai
Az otthon minden lakója számára igyekeztek megteremteni a természetes életkörülményeket, kialakítottak mesterséges barlangokat és tavakat, illetve gazdag növényzetet telepítettek.
A Veresegyházi Medveotthon közel 6 hektáron terül el, melyben egy 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutó áll a barnamedvék rendelkezésére. A dombos táj, a fenyvesek, a kárásszal telepített tavak – ezeket a halakat a medvék nem tudják megfogni, de a kergetőzés remek szórakozás – mind az állatok kényelmét szolgálják. A dús növényzet lehetővé teszi rügyek és gyökerek fogyasztását.
Az otthonban szigorú szabályok uralkodnak, kialakult rangsor van az állatok között, és fontos szerepe van a territóriumnak is. Ezért a takarmány szétosztása is úgy történik, hogy minden „részlegnek” kiosztják a szükséges mennyiséget, a rangsor ne befolyásolja az egyes példányok táplálkozását. A felesleges, el nem fogyasztott élelmet mindig összetakarítják, nehogy odavonzza a rágcsálókat.
Az állatállomány jogtalanul tartott, majd elkobzott, illetve volt állatkerti példányokból áll. A menhely hím állatait az elhelyezésük előtt ivartalanítják, hiszen a szaporodás nem tanácsos egy ilyen kis területen, több tucat másik medve között. Itt a bocsok nevelése mondhatni lehetetlen lenne, a nőstények egymás kicsinyeinek ártanának, elkülönítésre a lehetőség nem adott. éppen ezért volt igen meglepő, hogy 2012-ben az egyik anyamedve három medvebocsnak adott életet a farm területén, akik azóta is a medvefarm legnépszerűbb kedvencei.
Téli álom idejére viszont kialakulnak a párok, az egyes szalmával bélelt barlangokban akár több állat is pihenhet. Azonban a legtöbb medvének esze ágában sincs téli álmot aludni, a természettel ellentétben itt télen is elegendő táplálékhoz jutnak, és a mesterségesen kialakított barlangokat nem merik elfoglalni és lusták saját vackot ásni.
A medveotthon látogatása
Hatalmas, hosszú szárú fakanalakkal etethetjük a helyben vásárolt macimézzel az állatokat, így csalva magunkhoz őket, a macik természetesen készséggel benyalják az összes mézet a látogatók nagy örömére.
Az otthon másik szenzációi a farkasok, az ő kifutójuk 2000 nyarán került kialakításra, méghozzá a medvéknél már bevett módszer szerint (kibővítve kiugrás gátló kerítéssel). Másfél hektárnyi területen, fák és dús növényzet között kaptak helyet az európai szürkefarkasok. A farkasfalkából kiközösített egyedeket nem tűrik meg társaik, így azok átkerülnek a medvékhez, és velük próbálnak meg közös életet kialakítani.
Nemrég avatták fel a bejárati részen az új Maci-liftet, amely kis kilátóként és nagy kalandként szolgál elsősorban a kicsiknek.
Hétvégén folyamatos programokkal várják a látogatókat, kézműves foglalkozások, pónilovaglás, arcfestés, ugrálóvár csábítja a gyerekeket.
Nemcsak a macikat lehet jóllakatni, a park területén éttermet is találunk melegkonyhával, gazdag választékkal.
A park területét kényelmes sétaúton teljesen körbe lehet járni, akadálymentesítve van, babakocsival is kényelmesen végig sétálhatunk a medvéket körülvevő sétaúton.
A Nemzeti Botanikus Kert
Magyarország legnagyobb arborétuma, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert hazánk leggazdagabb növénygyűjteményével büszkélkedhet. A szépen gondozott parkon patak fut keresztül, romantikus tavacskák láncolata húzódik számos romantikus zuggal, hidacskával, szigettel, műromokkal. A kertet kitűnően karbantartott ösvények, utacskák hálózzák be, és az egzotikus növények bemutatását szolgáló trópusi pálmaház és a kaktuszház sem hiányozhat.
Az arborétum látogatása
Hazánk legnagyobb, 27 hektáros botanikus kertjében mintegy 13 000 növényfajt mutatnak be. Közvetlenül a bejárat és a pénztár után a bal oldali épületben, a Berkenyeház nevű látogatóközpontban gyerekeknek is izgalmas, interaktív eszközökkel gazdagított minden érzékszervünkre ható érdekes, ismeretterjesztő, játékos kiállítást találunk. A kasszánál ne felejtsünk kérni egy példányt a rendkívül hasznos, térképes, minden hónapban új érdekességeket bemutató kis tájékoztatóból.
Jobbra a rózsakert és a tornácos ház közti út vezet az arborétum belsejébe. Az egykori kastély helyén az 1940-es években épült udvarház épületétől kiindulva fedezhetjük fel a romantikus részletekben rendkívül gazdag botanikus kertet. A parkot a Sződ-Rákos-patak szeli ketté, vize több tavat is táplál. A Nagy-tavon két hidacskával megközelíthető szigetet találunk, az Iker-tavak partján látható az 1904-ben épített romantikus műrom, a túlparton egy hatalmas mocsári ciprus a jellegzetes lélegző gyökereivel, az üvegházakhoz közeli Sziklás-tó szigetén pedig műalagút húzódik.
A kert északi végében találhatók az üvegházak, a fantasztikus gyűjteménnyel rendelkező Kaktuszház, a dzsungel hangulatot varázsoló trópusi pálmaház, és köztük a modern Karbonház, a „Túl nagy lábon élünk” c. interaktív kiállítással. Minden évszak tartogat látnivalókat a parkban, szinte mindig virágzik valami, a kényelmes sétautakon babakocsival is felfedezhetjük a kert legtávolabbi zugait is. Sziklakert és rendszertani gyűjtemény, ismert és kevésbé ismert fűszer-, gyógy-, és egyéb kultúrnövényekkel teszi teljessé a kínálatot.
WC-t két helyen találunk, a bejárat melletti Berkenyeházban, ill. a pálmaház mögött. Büfé nincs, a sétautak mellett több pihenőpad, a pálmaház mellett pedig piknikezésre alkalmas, asztalokkal ellátott terület szolgálja a kényelmet. A bejárat előtti területen gyakran vannak házi lekvárokat, élelmiszereket áruló standok, sőt lángost is kaphatunk.
Gyakorlati tudnivalók
Cím: 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.
Telefon: 06 28 360 122
Megközelítés:
A botanikus kert Vácrátóton, a falun átvezető, Gödöllő – Vác közti főút mellett található. A bejárat előtt ingyenes, bár nem túl nagy parkoló áll rendelkezésre. Menetrend szerinti autóbusszal Budapestről, az Újpest Központból induló váci járatnak közvetlenül az arborétum előtt van egy megállója.
Nyitva tartás: Minden nap: Ápr.1. – okt. 31: 8.00 – 18.00, nov.1. – márc.31.: 8.00 – 16.00
Az üvegházak és az állandó kiállítások hétfőn zárva vannak, és délutánonként is hamarabb bezárnak, a kaktuszház télen zárva tart.
Sisi királyné kedvenc magyar kastélya
Magyarország egyik legnagyobb és legimpozánsabb barokk kastélya Budapest környékének legérdekesebb látnivalója, történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke.
A kastély látogatása
Történetének korszakait a kastély múzeumának állandó kiállítása mutatja be, a 19. sz. végén uralkodó divatnak megfelelőn berendezett lakosztályokban, a barokk kori Grassalkovich időszakot, a királyi család gödöllői tartózkodását, néhány, elsősorban Sisi királynéhoz köthető személyes tárggyal, valamint a XX.sz. méltatlanabb korszakát, a szovjet katonai jelenlét emlékeivel idézi fel.
Említésre méltó még a gyönyörűen karbantartott kastélykertből nyíló bejáraton megközelíthető barokk kori, 1785-ben épült kastélyszínház, amely Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza. Csak külön jeggyel, vezetett túrával tekinthető meg.
A közelmúltban új látnivalók sorával gazdagodott a múzeum, látogatható a Horthy-bunker, elkészült a lovarda és a barokk istálló lovaskultúránk kiállításával, megnyílt a 3D vetítő, és megújult a kastélykert is.
Az északi szárny (az egykori fürdőépület és az Orangerie) még mindig vörös pányva alatt van, tervek szerint szállodának alakítják át.
A kastélyban találunk egy kávéházat is, ahol jó időben akár a kastély udvarán is sütizhetünk.
A park távolabbi részén az egykori pálmaházban ma egy szerényebb kertészeti üzlet található. Szabadon látogatható.
A kastélyparkba jegy megváltása nélkül is bemehetünk.
Gyakorlati tudnivalók
Nyitvatartási idő:
ápr. 1. – okt. 31. 10.00 – 18.00 minden nap (pénztárzárás 17.00)
nov. 1 – márc. 31. 10.00-17.00 minden nap (pénztárzárás 16.00)
A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között húzódik, kb. 1 km hosszan. Lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. Ez Magyarország egyik legszebb vulkanikus eredetű szurdokvölgye. Mélysége több helyen a 35 métert is meghaladja, szélessége viszont néhol a 3 métert sem éri el. A túraszakaszon kapaszkodókorlátok segítenek, a vízesések mellett létrákon juthatunk feljebb.
A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzadhat. A szurdokban összességében 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket.
A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve. Biztonsági okok miatt a Rám-szakadékot Dömös irányából egyirányusították.
A szakadékban a zöld sáv jelzést követve elérjük a Rám-szakadék felső pihenőhelyét. Ide csatlakozik a sárga jelzés, amelyen balra fordulva Dobogókőre, míg jobbra fordulva, az Árpád várat megkerülve, a Lukács-árokba érkezünk. A Lukács-árok szintén nagyon hangulatos, de a Rám-szakadékhoz képest ott már könnyebben haladhatunk. A Lukács-árokból kiérve az erdészeti műútra érkezünk, amelyen visszajuthatunk Dömösre.
- Kedvezőtlen időjárási körülmények között ne induljanak el a Rám-szakadékba, mert olyankor veszélyes a szakadékban való haladás!
- Mindvégig kövessék a kijelölt turistajelzést! A szakadékból ki-, illetve oda bemászni életveszélyes!
- A kihelyezett létrák és kapaszkodó korlátok az Önök biztonságát szolgálják. Kérjük, hogy rendeltetésüknek megfelelően használják azokat!
- Az év nagy részében sáros, csúszós útviszonyokra kell számítani, ezért csak a terepviszonyoknak megfelelő lábbeliben vállalkozzanak a túraútvonal végigjárására!
- Kérjük Önöket, hogy a Rám-szakadék turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak!
- Felhívjuk figyelmüket, hogy a túraútvonalon csak saját felelősségükre haladhatnak
Megközelítés:
A túra kezdőállomása Dömös. A gépkocsival érkezők a Polgármesteri Hivatal mellett lévő parkolóban rakhatják le járművüket. A parkolótól zöld sáv jelzést követve érhetjük el a Király-kúti utcát, amely a túra kiindulópontja. Itt együtt fut a piros, a zöld és a sárga jelzés. A jelzett turistaút kezdetben az aszfaltúton halad, majd a faluból kiérve átmegy a Malom-patakon és a patak mentén vezet tovább. A Rám-szakadék mind a műúton továbbhaladva, mind a patak mellett futó zöld sáv turistajelzésen megközelíthető. A patak mellett haladva turistajelzésünk több ponton elágazik. A Szentfa-kápolnát követően balra leágazik a piros háromszög jelzés, amely a Vadálló-kövekhez, majd a Prédikálószékre vezet. Ezt követően jobbra leágazik a sárga sáv jelzés, amely a Lukács-árokba megy. Ezután még együtt halad a piros és a zöld jelzés. Ezen haladunk egészen addig, míg elérjük a Rám-szakadék alsó pihenőjét. Itt válik el egymástól a két jelzés. A piros sáv jelzés a Szőke-forrás-völgyben fut tovább. Mi a zöld sáv jelzést követjük, amely a Rám-szakadékba vezet.
17. VISEGRÁD:
- Fellegvár
- Királyi Palota
- Zsitvay kilátó
- Salamon torony
- Bob pálya
- Bazilika