Csergő Vendégház
Kismaros (Börzsönyliget), Szokolyai út 55
Tel: 0630-5793080
MENÜ

Szórakozási, vendéglátási lehetőségek:

 

- Öreg Morgó Étterem ( www.oregmorgo.com )

- Patakvendéglő ( www.patakvendeglo.hu )

 

Kirándulási lehetősségek, túraútvonalak:

 

- Kismaros

- Királyrét

- Nagyhideghegy

- Magastax

- Csóványos

- Zebegény

- Nagymaros

- Visegrádi Vár

- Törökmező

- Dunapart

- Nógrád, Nográdi Vár

- Verőce

 

Kismaros:

Pest megyei község. A falu első betelepülői az 1700-as évek első felében ideérkező német telepesek voltak, akik a XX. század elejéig őrizték nyelvüket, hagyományaikat, a II. világháborút követően azonban elmagyarosodtak. A község főbb nevezetességei az 1827-ben épült katolikus templom és a Falumúzeum, ahol a helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg. Kismaros a Királyréti Erdei Vasút alsó végállomása.

 

Királyrét:

A négy patak összefolyásánál létesült Királyrét a középkor óta lakott hely. A település fölötti Vár-hegyen XII-XIII. századi földvár sáncát találjuk.  Korábbi neve (Huta vagy Szokolyahuta ) a XIV. században nyitott vasércbányájára utal, később a környék birtokosa után Jánospusztának nevezték, mai nevét pedig a Kisinóc felé található Király-rétről kapta. Ma a kisvasút végállomásán kívül üdülőket, szállodát, turistaházat, éttermet, büfét és autóparkolót találunk itt, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park oktatóközpontját. Közelségével és jó autóbusz-közlekedésével a Magas-Börzsönybe irányuló túrák kitűnő kiindulópontja. A közelben fekvő Királyréti- és Bajdázói- tó  a környék üdítő színfoltjai, utóbbi mellett kis andezitbánya működik.

 

Nagyhideghegy:

A hegység egyik leglátogatottabb – Nagy-Hideg-Hegy (865) csúcsa alatt fekvő turistaház, amelyben étterem is működik. A kopasz csúcson egykor kilátó állt, a panoráma azonban ma is majdnem teljes. Télen három sífelvonó működik, az északi pálya 200 m szintkülönbségű.

 

Magastax:   

A Nagy-Hideg-hegy és a Magas-Tax nyergében elterülő festői kis rét felső végében található egy turistaház és vendéglő. A ház mellett kis erdei játszótér is van, télen egy rövid sífelvonó is üzemel.

 

Csóványos:

A Csóványos a Börzsöny legmagasabb hegycsúcsa 938 méteres magasságával, míg Magyarországon a 19. magassága szerint. Pest és Nógrád megye határán fekszik.

A hegyre számos turistaút vezet fel. A legfontosabb az Országos Kéktúra kék sáv jelzése.

A turistautak végén betonból épült geodéziai torony található, melynek tetejéről remek körpanoráma tárul a látogató szeme elé. Az építmény 28 m magas, és piros-fehér sáv látható a tetején. 1973-ban építették. Számos turista látogatja.

A torony mellett található béke-emlékművet újpesti természetbarátok építették.

Nevét a csalánról kapta.

 

Zebegény:

 A Dunakanyarban, egykor Hont, ma Pest megyében fekvő kedves kis falu. Az Árpád-kori alapítású község (Almás) mai neve birtoklástörténeti eredetű, a Pécsvárad melletti Zebegény (ma Szebény) bencés monostor nevét kapta meg. A török idők végére elnéptelenedett, majd a XVIII. században szlovák és (a szomszéd falvakból) német betelepülők építették újjá a falut. Legjelentősebb műemléke a Jánszky Béla és Kós Károly tervezte, 1910-ben megépült, Havas Boldogasszonynak szentelt szecessziós templom. A falu lakója volt Szőnyi István festőművész, akinek egykori lakóházában ma emlékmúzeum, kertjében Képzőművészeti Akadémia és Ifjúsági Művésztelep működik. A Szőnyi-házzal szemben található műemlék jellegű Öregmalom 1800 körül épült.

A falu felett álló,1938-ban létesült Országzászló egyúttal nemzeti hőseink, tragédiáink emlékhelye (trianoni emlékmű). Kilátójából nagyszerű panoráma tárul elénk. Látványosságok Zebegény szlovák parasztházai is. Az 1851-ben megépült hétnyílású vasúti völgyhidat a helyi lakosok Héthídnak nevezik. Farkas Vince nyugalmazott hajóskapitány állította össze a Hajózástörténeti Gyűjteményt. Zebegény a déli-börzsönyi túrák kitűnő kiindulópontja, mivel vonaton és autóval is jól megközelíthető, de kishajójárattal összeköttetésben van a Duna jobb partján levő Pilismarót-Dunaparttal is.

 

Nagymaros: 

Az egykori Hont vármegye, ma Pest megye területén fekvő kisváros. A helység a Dunakanyar egyik legősibb települése, első (német) telepeseit a Hont nemzetség fejei hívták be. A XIV-XV. században az akkori főváros, Visegrád ikervárosa lett, majd a törökök idején elnéptelenedett. Később ismét német telepesek népesítették be, ők honosították meg a szőlő- és gyümölcstermesztést. Ma a város és a környék leghíresebb terménye a málna és a szelídgesztenye, az utóbbit a hagyomány szerint még Károly Róbert idején hozták be. Jelentősebb műemléke a XIV. századi gótikus alapokon álló barokk stílusban átalakított Szent kereszt felmagasztalása titulusú katolikus templom és a Szent Rókuskápolna a hozzá vezető stációoszlopokkal.

 

Törökmező:

A Börzsöny déli részének kirándulóközpontja turistaházzal, sportpályával, a közelben horgásztóval és forrásokkal. Nevét a szomszédos Török-mező fennsíkról kapta: a felvidéki magyar várakat támadó törökök állítólag itt pihentek meg.

 

Nógrád, Nógrádi Vár:

Nógrád község egykor és ma is Nógrád megyében fekszik, a megye névadó települése. A Börzsöny-hegység keleti peremén elhelyezkedő falu története elválaszthatatlan a dácitkúpon emelkedő várétól, amely földvárként már a népvándorlás korában létezett. Később a bolgárszláv törzsek újították fel és nevezték el Novi Gradnak, azaz „új várnak”. A honfoglaláskor magyar kézre került, és felismerve jelentőségét fejedelmeink majd királyaink fejlesztették. A belső vár XV. századi eredetű, legjelentősebb maradványa az öregtorony, ma a vár messzire látszó, jellegzetes része. A külső várat a XVII. száza elején kezdték építeni. A vár 1685-ben pusztult el villámcsapás következtében, ekkor török kézen volt, de a pusztulás után a megszállók is elhagyták a várat. A község északnyugati részén, egyes udvarokban még láthatók a várost körülvevő középkori fal maradványai. A török idők után felvidéki szlovák telepesek hoztak új életet a faluba. A Szlovák Nemzetiségi Tájház a ma már kisebbségben lévő helyi szlovákság életét mutatja be. A község műemléke az 1757-ben épült, Nagyboldogasszonynak szentelt, római katolikus templom. A vasúton túli Újtelep északnyugati végében ered a Csurgó, jó vizéért messziről jönnek kannákkal az emberek.

  

 Verőce:

A Dunakanyarban fekvő, Pest megyei község. Az Árpád-házi királyok idején alapított falu szláv eredetű neve örvményekkel teli patakot jelent.

Visegrád fellendülésével párhuzamosan Verőce is fejlődött, mezővárosi rangot is kapott, majd a török időktől hanyatlani kezdett. A XVII. század végétől a Felvidékről visszatelepülő magyarok, valamint szlovákok és németek adtak ismét lendületet a község életének. Verőce a XIX. század végén vált népszerűvé a művészek körében, ekkor kezdődött meg az üdülőtelepek fejlődése.

Legszebb látnivalója, barokk stílusú, Szent Andrásnak szentelt katolikus temploma a falu központjától nem messze egy kisebb dombra épült a XVIII. században. A hozzá vezető lépcsősor és kálvária csak hangsúlyozza látványát. Ugyanebből a századból származik a község copf stílusú református temploma és a váci püspök nyaralójaként épült Migazzi-kastély is. A faluban Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművész lakóházát és műveit is megtekinthetjük. A Duna-parton római őrtorony maradványait találjuk. Verőcéhez tartozik Magyarkút üdülőtelep, ahol a falu majálisát szokták tartani.

  

 

 

Asztali nézet